Az örök optimistákon kívül túl sok embert valószínűleg nem lep meg, mindenesetre az elmúlt hetekben kiderült: az Egyesült Államoknak egyáltalán nem lesz egyszerű megállapodni Kínával a kereskedelmi konfliktus rendezéséről.
- A múlt hét végén az Egyesült Államok azzal vádolta meg Kínát, hogy megszegte a két fél közti korábbi genfi kereskedelmi fegyverszünet feltételeit, erre hivatkozva belengette a kínai diákoknak kiadott vízumok visszavonását, valamint újabb csipipari és repülőgépipari exportkorlátozásokat jelentett be.
- Erre Kína a hét elején közölte, hogy az Egyesült Államok megszegte a két fél közti korábbi genfi kereskedelmi fegyverszünet feltételeit, és az amerikai lépések visszavonását követelte.
- Trump a héten arra panaszkodott, hogy Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár „nagyon kemény és nehéz vele dealt kötni”, de szokásához híven két nappal később már azt hangoztatta, hogy nagyon jót telefonált Hszivel, és hamarosan Kínába látogat.
Az egyik neuralgikus pont a ritkaföldfémek exportja: Kína a globális ellátási láncokban elfoglalt domináns szerepét kihasználva áprilisban exportkorlátozások bevezetésével reagált az amerikai nyomásra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a célzott országok és szektorok esetében innentől külön engedélyt kell kérni az exporthoz a kínai hatóságoktól, ami az autóiparban és az elektronikai gyártásban is fennakadásokat okoz Németországtól Amerikán át Japánig.
- Az amerikai értelmezés szerint Peking Genfben azt ígérte, hogy teljes mértékben feloldja a ritkaföldfémekre kivetett exportkorlátozásokat.
- A kínai értelmezés szerint pusztán abba egyeztek bele, hogy megindítják az amerikai exportengedélyek kiadását, de nem oldják fel az engedélykötelességet.
- A Reuters forrásai szerint mindenesetre a diplomáciai üzengetés eredményeként az amerikai autóipart ellátó kínai cégek a héten hat hónapra megkapták a szükséges engedélyeket, azaz Peking tett egy gesztust.
A kínai kereskedelmi minisztérium azt is közölte, hogy hajlandó felgyorsítani az EU-s exportengedélyek kiadását.
- Ennek persze ára van: a kínai kereskedelmi miniszter, Vang Ven-tao kedden Párizsban tárgyal majd Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztossal, ahol az egyik fő napirendi pont a kínai elektromos autókra kivetett védővámok feloldása, illetve a kínai gyártókra kiszabott minimumárral való helyettesítése lesz.
- A háttérben állítólag egy másik deal is körvonalazódik: miután a Boeing kínai bizniszét megtépázta a vámháború (illetve a cég korábbi, súlyos menedzsmenthibái), Kína egyes források szerint 300, más források szerint 200 és 500 közötti számú Airbus beszerzéséről tárgyal.
Nem okozott nagy meglepetést az sem, hogy Trump azután, hogy két hete 50 százalékos védővámot ígért az EU-val szemben, pár napra rá rögtön fel is függesztette azt. Ezzel együtt a kettős kínai és amerikai nyomás nehezen megoldható feladatnak tűnik az Európai Bizottság számára.
- Az amerikai és európai tárgyalók kifelé pozitív előrelépésekről beszélnek, a háttérben azonban továbbra sem igazán közeledik a megegyezés. Šefčovič a héten Washingtonban tárgyalt, de a házigazdákat továbbra sem hatotta meg azon ajánlata, hogy tegyék kölcsönösen vámmentessé a kétoldalú kereskedelmet.
- Nem javítja a hangulatot az sem, hogy Trump 25-ről 50 százalékra emelte az acél- és alumíniumimportra kivetett védővámok mértékét.
- A kölcsönösnek nevezett védővámok bevezetésére április 9-án kivetett 90 napos haladék vége közeleg, egyes hírek szerint a Trump-kormány gyors ajánlatokat vár a célba vett országoktól.
Európa mellett Délkelet-Ázsia országai is kellemetlen helyzetbe kerültek: a maláj és a szingapúri kereskedelmi miniszter a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) május végi találkozóján arra panaszkodott, a vámháború arra készteti a térség országait, hogy válasszanak az Egyesült Államok és Kína között, mert egyre nehezebb fenntartani a semlegességet, „a középút egyre szűkebb”.
Ez irányadó a pávatáncos orbáni nagy stratégia szempontjából is.
TACO
A piacokat ugyanakkor most éppen nem nagyon zavarja a kereskedelmi háború, az amerikai részvényindexek április vége óta stabil menetelésben vannak, és ugyan a február végi csúcsokat még nem érték el, a január elsejei álláshoz képest már enyhe pluszt mutatnak.
Az egyik ok, hogy Trump folyamatos megingásai után ismét megszilárdult az az első elnöksége alatt is domináns nézet, miszerint az elnök a piacok reakcióit látva mindig visszakozik a nagyobb gazdasági károkozás elől. A korábban Trump put, most TACO-trade (Trump always chickens out, avagy szabadfordításban Trump mindig félrerántja a kormányt) néven emlegetett jelenség létét az elnök igyekszik tagadni, de a Wall Street a tetteket többre értékeli a nyilatkozatoknál.
Az is enyhítette a vámháború megítélését, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi bírósága május végén egy, néhány kisvállalkozó által indított perben első fokon úgy ítélt, hogy Trump túllépte hatáskörét a „kölcsönös” vámok bevezetésével.
- Az első fokú döntést nem sokra rá a fellebbezés idejére felfüggesztették, de nem lenne meglepő, ha másodfokon is hasonló eredmény születne.
- Ezzel együtt a kormánynak a bírósági vereség esetén is vannak alternatív eszközei a hasztalan vámháború folytatására, pusztán új jogi indoklást keresnének a vámok mögé.
- Ez az eljárás nem érinti a szektoriális (például az acél- és autóipari) vámokat, miután azokat más jogszabály alapján indokolta a kormány.
A további ok részvényindexek növekedése mögött, hogy az amerikai gazdasági adatok alapján a vámháború egyelőre mérsékelt károkat okozott. A munkanélküliség továbbra is 4,2 százalék, a reálbér-emelkedés üteme némileg gyorsult, és bár a munkahelyteremtés üteme lassult, az így is felülmúlta a pesszimista várakozásokat májusban.
Baljós árnyak
Az továbbra is képlékeny, hogy a kegyelmi állapot meddig tart ki.
- Az amerikai munkáltatók egyelőre a munkaerő tartalékolásával reagáltak a bizonytalanságra, de ha elhúzódik a vámháborúzás, akkor idővel kénytelenek lesznek leépíteni.
- Az alacsony munkanélküliségi adat részben a munkaerő-piaci részvétel csökkenéséhez volt köthető, az aktivitási ráta gyengült májusban, 62,4 százalékos volt.
- Nem ad okot a bizakodásra az ipari és szolgáltatási szektor teljesítménye sem: az Institute for Supply Management (ISM) feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe májusban sorozatban a harmadik hónapban mutatott visszaesést, a szolgáltatási szektorban pedig meglepetésre a korábbi töretlen bővülés után szintén minimális mínusz jelzett. Az építőipar teljesítménye márciusban és áprilisban is csökkent a statisztikai hivatal május eleji revíziója alapján.
- A gazdaságstatisztikai hivatal május végi jelentése szerint az idei első negyedévben a nagy jegyzett vállalatok nyeresége 118,1 milliárd dollárra csökkent az előző negyedéves 204,7 milliárd dollárról.
- A Reuters céges beszámolók alapján készített összesítése szerint az amerikai, frankfurti és tokiói tőzsde 56 legnagyobb vállalatának a vámháború eddig a bevételek csökkenésén és a költségek növekedésén keresztül 34 milliárd dollárba került.
- Az amerikai jegybank májusi ülésének a hó végén nyilvánosságra hozott leirata szerint a következő hónapokban az infláció és a munkanélküliség növekedésével számol, a recessziós kockázat emelkedik.
A tőzsdei optimizmust eddig nem enyhítette az sem, hogy a képviselőházban elfogadott költségvetési tervezet egyik eleme lehetővé tenné a kormány számára, hogy 20 százalékos adót vessen ki az Egyesült Államokkal szemben diszkriminatívnak tartott kereskedelempolitikát folytató országok entitásainak amerikai befektetéseire. A rendelkezés életbe lépése esetén tehát a Trump által kipécézett országok befektetői súlyos sarccal néznének szembe amerikai eszközeik, például értékpapírjaik után.
(A cikk eredeti verziója a G7 Globál hírlevélben jelent meg, amelyre – szombat reggeli hírlevelünkkel együtt – itt lehet feliratkozni.)
Világ
Kinek fogynak el hamarabb a rakétái az izraeli-iráni háborúban?
Meggyorsíthatja Amerika támadó hadba lépését, ha tényleg komolyan fenyeget, hogy Izrael kifogy a légvédelmi rakétákból.
Hiába vett sok repülőgépet a kormány, szlovák segítséggel jutottak ki Izraelből magyarok
Airbus, Millennium vagy luxusgép – a magyar kormány még válogathatna is, melyiket használja az Izraelben rekedt magyarok kimenekítéséhez.
A benzint, a gázolajat és a gázfűtést is drágítaná 2027-től az EU klímavédelmi lépése
Sokan ellenzik a lépést, az Európai Bizottság szociális klímaalappal enyhítené a fűtés és az üzemanyagok árának várható emelkedését.
Fontos
Ezt a kört megúsztuk, de mi lesz ősszel a magyar államadósság besorolásával?
Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.
Nem járnának rosszul a magyar autósok az orosz olajimport megszűnésével
Meg vannak számlálva Magyarország orosz olajimportjának napjai, ha nem tudja megfúrni a kormány az Európai Bizottság tegnap bemutatott javaslatát.
Az egyik legnagyobb hazai nemzetiség szenvedheti meg a kormány kampányát
A 2022-es népszámláláskor állampolgárság alapján a magyarok után már az ukránok voltak a legtöbben az országban, és azóta ez a szám csak nőtt.
