Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. július 13. 15:50 Adat, Világ

Majdnem duplájával nőtt a magyar cégek nyeresége, mint amennyivel a fizetéseket megemelték

Magyarországon 2019 negyedik negyedéve és 2023 első negyedéve között, azaz szűk 40 hónap alatt 33,83 százalékkal nőtt a cégeknél a fajlagos munkaerőköltség – áll az OECD átfogó munkaerőpiaci jelentésében. A fajlagos munkaerőköltség nagyjából azt takarja, hogy egy adott egységnyi termeléshez mekkora bruttó béreket kellett adnia a munkáltatónak.

Ugyanakkor azt is mérik, hogy egy ilyen egységnyi termelés átlagosan mekkora profitot hoz, és az OECD azt közölte, hogy ez ugyanezen időszak alatt 61,38 százalék volt. A magyar cégeknél keletkező egy egységre vetített nyereségnövekedés tehát majdnem duplája annak, mint amennyivel a munkaerőköltség megemelkedett. (A szervezet egyébként azért indítja 2019 végétől az adatközlését, mert a koronavírus-járvány előtti szinthez hasonlítja a jelenlegi számokat.)

A fenti adatok újabb adalékok ahhoz, hogy az utóbbi időben nemzetközi szinten is egyre több elemzés mutatja ki, hogy a régóta nem látott mértékű áremelésekből származó bevétel jobban növelte a cégeknél keletkező nyereséget, mint amennyit ebből a növekményből a munkavállalók kaptak. (A magas energiaárak szintén költségek, vagyis a profit úgy nőtt ebben a mértékben, hogy a cégek a bérek mellett a rezsit is kifizették.)

Két érdekesebb részlet a magyar adathoz:

  1. Az OECD tagállamok közül Észtországban csaknem a magyarral megegyező volt a munkaerőköltség emelkedése, ott 33,85 százalékot mértek, az egy egységre jutó profit azonban csak 35,37 százalékkal nőtt. Észtországban tehát a cégtulajdonosok és a munkavállalók körülbelül egyformán tudták növelni az infláció miatti jövedelmüket/vagyonukat (feltételezve, hogy a vizsgált időszakban az adórendszert nem alakították át).
  2. Csak egy OECD tagállam van, ahol a magyar-észt párosnál is nagyobb volt a munkaerőköltség növekedés: Litvániában 39,9 százalékot mértek, de ott a profitok csak 36,07 százalékkal nőttek, vagyis a munkavállalók pozíciója jobban alakult, mint a cégtulajdonosoké. (Arról, hogy ez mire volt elég az adott országon belüli infláció mellett, a cikk második felében írunk.)

Az alábbi grafikon azt mutatja be, hogy az OECD-országokban mennyivel nőtt jobban a fajlagos munkaerőköltség, mint a fajlagos profit (negatív érték esetén fordítva). Látszik, hogy az említett magyar adatok nem kiugróak, vannak olyan országok, ahol a magyarnál nagyobb mértékben nyílt szét az olló a céges profit javára.

Az egyes országokban azonban az említett időszakban eltérő mértékű infláció volt, ezért az OECD ennek figyelembe vételével, azaz reál értékben is közölt adatokat. Ezt mutatja be az alábbi ábra, amelyen látszik, hogy a munkaerő költsége az országok többségében reá értékben csökkent, Magyarországon például bő három év alatt 3,7 százalékkal.

Míg a fenti adatok inkább a munkaadók szempontjából fontosak, a munkavállalókat az érdekli jobban, hogy ilyen körülmények között a fizetésük mennyire tartotta meg az értékét. Ebből a szempontból az OECD magyar adatai vegyesek lettek, az eredmény ugyanis attól függ, hogy milyen időtávot nézünk.

A következő grafikon az órabérek reálértékének változását mutatja be a vizsgált több mint három év alatt. Magyarország ebben az időszakban az ötödik legnagyobb növekedést produkálta.

Ha azonban csak az elmúlt egy évet nézzük, akkor Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben a reál-órabér. Ebből az derül ki, hogy

2019 és 2021 között nagyarányú reálbér-emelkedésnek kellett lennie, amit 2022-ben a nemzetközi összehasonlításban is extrém magas infláció a mélybe taszított.

Ez egyébként összhangban van sok hasonló elemzés eredményével.

Az OECD felmérés arra is rámutat, hogy nem feltétlenül világszenzáció a magyarországi alacsony munkanélküliség, ahogy azt olykor szeretjük elhinni. Ahogy az az alábbi grafikonon látszik, az idei májusi adatok szerint a magyar 3,9 százalékos adat ugyan egyáltalán nem rossz, de számos olyan ország van, ahol még ennél is kevesebben vannak munka nélkül, általában a magyarhoz hasonló közmunkaprogram és minimálisra csökkentett munkanélküli segélyezés alkalmazása nélkül is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ felmérés költség munkaerő munkanélküliség oecd profit Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2025. június 20. 16:47 Adat

A kormány elveszi a pénzt a jól teljesítő ágazatoktól, és odaadja a gyengéknek

Azokra a szektorokra vetett ki különadókat a kormány, amelyek jelentősen javítottak a termelékenységükön, miközben a kedvezményezettek lemaradtak.

Hajdu Miklós
2025. június 20. 12:43 Adat, Élet

Teljesen felperzselheti az idei gazdasági növekedést az aszály

Az idei szárazság a 2022-es rendkívüli aszály rémképével fenyeget, ami különösen fájhat a gyengélkedő magyar gazdaságnak.

Jandó Zoltán
2025. június 20. 06:02 Adat

Nettó ötmillió forint az átlagos focistabér az NB I-ben, a Fradinál majdnem 14 millió

A hazai átlagos nettó focistafizetés megegyezik az osztrákkal, a Fradi pedig olyan csapatokkal van versenyben, mint a Porto, a Sporting vagy az Anderlecht.

Fontos

Torontáli Zoltán
2025. június 19. 16:19 Közélet, Világ

Brüsszelben most már feltűnően gyorsan ugranak, ha problémás magyar ügyekről van szó

Három hónapon belül megérkezett az árrésstop ügyében a felszólító levél, ami a korábbi példák alapján rendkívül gyorsnak számít.

Váczi István
2025. június 19. 13:37 Világ

Kinek fogynak el hamarabb a rakétái az izraeli-iráni háborúban?

Meggyorsíthatja Amerika támadó hadba lépését, ha tényleg komolyan fenyeget, hogy Izrael kifogy a légvédelmi rakétákból.

Torontáli Zoltán
2025. június 19. 12:11 Adat, Vállalat

Feleakkora növekedést sem tudnak elérni a magyar e-kereskedők, mint a Temu és társai

Beszűkült a játéktere a hazai szereplőknek, akiknek a gazdaságpolitikai környezettel és a vevők vásárlóerejének csökkenésével is meg kell küzdeniük.

OSZAR »