Az Európai Unió részéről ez az első hasonló befektetés a védelmi szektorban. Egy kockázati tőkebefektető alapján keresztül támogatnának 20-25 projektet.
Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.
Európa egyre kevésbé bízik az amerikai védelmi garanciákban, de a függetlenedés évi több százmilliárd euróba kerülne, és számos akadályba ütközik.
Egyelőre nincs béke, amit fenn lehetne tartani, és kétséges, hogy Amerika megvédené-e legalább a levegőből az Ukrajnába települő európai katonákat.
Magyarországnak is nagyon fájna, ha annyit kellene emelnie a védelmi költségvetésén, hogy elérje a Trump által javasolt 5 százalékos GDP-arányt.
Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.
Új veszteségadatok jelentek meg az Ukrajnában szemben álló hadseregekről az utóbbi napokban.
Az amerikai elnökök az 1950-es évek óta próbálják rávenni a NATO-tagokat, hogy költsenek többet a védelemre, de a nyilvános fenyegetések eddig nem működtek.
A kiemelt régiós szerepről szóló elképzeléseket árnyalja, hogy a lengyel, a román és a cseh haderő még erősebb tempóban fejlődik.
Több emberre van szüksége az ukrán hadseregnek, de nincs olyan megoldás, amely mindenkinek megfelelne, és végre is lehet hajtani.