Ingoványos talajra lép a kormány ha megszorongatja a gyógyszeripari ellátási láncot, mert könnyen ronthatja a lakossági hozzáférést is.
Az intézkedés valós gondokon enyhít, a veszteségbe taszított külföldi kiskereskedelmi láncok pedig magyar tőkések felvásárlási célpontjává válhatnak.
A lakásbiztosítási díjak befagyasztása politikai intézkedésnek lehet jó, de rontja a pénzügyi tudatosságot és a biztosítási szektor jövedelmezőségét.
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
A termelőktől kezdve az importőrökig és a forgalmazókig minden piaci szereplőnek újra kellene gombolni a kabátot, nem csak a nagy boltoknak.
Mérgező egyveleg lett az állami ingyenpénzből, az árstopból és a rezsicsökkentésből, vagyis a sorozatos állami piactorzításból.
A nemzetgazdasági miniszter korábban már győzelmet hirdetett az infláció fölött, most mégis újra felvetette az árstopok bevezetését.
Valószínűleg a kiemelt figyelem az oka, hogy a két hústermék árrése a hatósági beavatkozás megszűnése után sem állt vissza a korábbi szintre.
A mesterségesen alacsony árú tejről gyorsan visszaálltak a vásárlók a tényleg olcsóbbra, de hamarosan újabb drágulási hullám jöhet.
A Spar és a magyar állam közötti csörte jogi-szakmai oldala helyett a kormány a jelek szerint most már a politikai szálra helyezi a hangsúlyt.