Ismét hangsúlyos eleme lett a kormányzati kommunikációnak a rezsicsökkentés elleni külföldi támadás, de már az alapállításokkal is gond van.
Fontos részleteket árult el a G7-nek a KSH arról, hogyan mérik az inflációt. Ebből következtethetünk arra, milyen hatás várható még az árrésstoptól.
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Ha az összes debreceni lakótelepet egy lakótelepnek vennénk, ez a környék az Óhegyi, az Újpalotai és a Havanna lakótelepnél is drágább lenne.
Sok a kockázat, ami számos ország „inflációs tevéjénék” egy második púpot is növeszthetne. Mégsem jön feltétlenül új inflációs csúcs.
Magyarországon kilenc év alatt megduplázódtak az élelmiszerárak, Horvátországban a fele ekkora drágulást is nehezen viselik a fogyasztók.
A forint gyengülése és az energia drágulása ellenére a fogyasztói infláció visszafogott maradt, de a korábbi mintázat alapján ez gyorsan megváltozhat.
A reálbér-növekedés egyelőre nincs veszélyben, de annak mértéke várhatóan csökken, ahogy ismét egyre feljebb kúszik az infláció.
Azt pedig végképp ne, hogy még annál is olcsóbbak Csehországban. Úgy áraznak nálunk, mintha jóval több pénzünk lenne.