Budapesten vizsgálta meg múlt héten a magyar politikai, jogállami és korrupciós helyzetet az Európai Parlament korrupcióellenes delegációja. Az Országház épületében a két társelnök, a német Daniel Freund és a francia Chloé Ridel mellett a szlovén Irena Joveva és a német Moritz Körner is beszédet mondott. A csoport meglátogatta az egyik olyan kastélyt is, amelyet 1,7 milliárd forint uniós forrás segítségével újítottak fel, mielőtt privatizálták.
A jelenlegi, 2021 és 2027 közötti pénzügyi ciklusban az uniós források köre kiegészült a Helyreállítási és Ellenállóképesség-építési Eszközzel (RRF). Ebből a Magyarországnak járó összeg 10,43 milliárd euró (nagyjából 4170 milliárd forint), ezen belül 6,512 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,918 milliárd euró hitel. Az RRF-hez tartozó projekteket először a tagállamok kormányának kell finanszíroznia, az Európai Bizottság pedig a fizetési igények benyújtása után rendezi az összeget hitel vagy vissza nem térítendő támogatás formájában.
Ezeket a fizetési igényeket legkésőbb 2026. augusztus 31-éig lehet benyújtani. A magyar kormány azonban nem teljesítette az RRF felhasználásához szükséges 27 szupermérföldkő többségét, ezért egyelőre hiába nyújtana be fizetési igényt a Bizottság felé. A G7 pénteken arról kérdezte az Európai Parlament képviselőit, mit tudna tenni jövőre egy új kormány, amelyet áprilisban választhatnak meg.
„Azért fagyasztottuk be a forrásokat, mert lerombolták a jogállamiságot, nem azért, mert Brüsszelnek nem tetszik a magyar kormány.
Azért tehát nem oldanánk fel a Magyarországnak szánt forrásokat, mert új kormányt alakítanak. Lengyelországban ezt tettük, és visszaütött.
A lengyel elnök a vétójogával akadályozta a jogállamiság teljes helyreállítását. Egy kormányváltás nem jelentheti azt, hogy a forrásokat automatikusan felszabadítjuk: alapvető reformokat kell végrehajtani” – válaszolta lapunk kérdésére Körner. A politikus elismerte: bárki alakít kormányt jövőre, rendkívül nehéz feladata lesz.
Freund hozzátette: látják, hogy a jelenlegi kormány is teljesített szupermérföldköveket, és ha minden feltételt teljesít, akkor számára is elérhetővé válik az a 18 milliárd euró, amit a Bizottság befagyasztott. Nem csak az RRF-ről van szó ugyanis – bár a határidők ott szorítanak a legjobban -, a kohéziós forrásokból 6,3 milliárd eurót függesztett fel az Európai Bizottság. (Több mint egymilliárd euró pedig már el is veszett az ország számára.)
Mivel nem látják jelét a feltételek teljesítésének, a korrupcióellenes munkacsoport felvetette az Európai Bizottságnak, hogy a források 100 százalékának befagyasztásával kellene további nyomást helyezni a kormányra. „Nem a magyar állampolgárokat akarjuk megbüntetni ezzel. Szerencsére egyre többen értik, hogy a forrásokat Orbán tevékenysége miatt fagyasztjuk be” – mondta Moritz Körner.
A kormány láthatóan arra készül, hogy a következő évben nem fog tudni megfelelni a szupermérföldköveknek: az RRF végrehajtását szabályozó rendeleten június elején módosítottak.
A képviselők azért is tartják óriásinak a következő kormány feladatait, mert a magyar lakosság tényleges egyéni fogyasztása a legalacsonyabb szintű az Európai Unióban. Ez nem mindig volt így, például 2010-ben még Lengyelország és Románia is szegényebb volt Magyarországnál ezen mutató szerint. „Azt mondják, a korrupció egy áldozat nélküli bűncselekmény, de láthatjuk, hogy ez nem így van. A fogyasztás visszaesése mellett az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra látja kárát” – mondta Körner.
A magyarországi viszonyokkal szintén összefügg, hogy az Európai Parlamentben augusztustól egy sajtószabadságért felelős munkacsoport is megkezdi a működését, amelynek Joveva is tagja lesz, de erről többet még nem árultak el.
Közélet
Fontos