5-7 százalékkal nőtt az iskolából lemorzsolódó fiatalok aránya a 2011-es oktatási törvény hatására – írja a legfrissebb Munkaerőpiaci Tükör. A törvény azok számára, akik 2012-ben vagy később fejezték be az általános iskolát, 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát.

Miért fontos ez? Magyarország számára hatalmas gazdasági és társadalmi költséget okoz az iskolakötelezettség rossz szabályozása, aminek a hatásai generációkon keresztül fognak húzódni – áll a tanulmánykötetben. A társadalom nagy arányú aluliskolázottsága gátolja a gazdasági növekedést is.

Felülnézet: a reform célja az lett volna, hogy megkönnyítse a gyors munkaerőpiaci belépést azok számára, akik nem akartak 16-17 évesen az iskolában ülni, de ez nem valósult meg. A változtatás megnövelte az inaktív 17-18 évesek arányát, a lemorzsolódó fiatalok 60-70 százaléka 22 éves koráig sem helyezkedett el.

• A negatív hatások különösen drasztikusak voltak azok között, akik rossz családi háttérből jöttek. Az iskolai lemorzsolódás valószínűsége közel kétszeresére, 12 százalékkal nőtt azok körében, akiknek a szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A változtatás tehát növelte az egyenlőtlenségeket is.
• A lemorzsolódás valószínűsége jelentősen megnőtt a roma fiatalok körében.

Számokban: a kormány 2013-ban négy évről három évre csökkentette az érettségit nem adó szakképzések idejét. Ez úgy vált lehetővé, hogy a közismereti tárgyak óraszámát csökkentették, a szakképzési tárgyakra fordított időn pedig nem változtattak.

• Ennek a reformnak a hatásai ellentmondásosak. A diákok matematika és szövegértés teszteredményei ugyan csökkentek, de közben a lemorzsolódás aránya is csökkent a szakképzésben, 23,4 százalékról 18,3 százalékra.

Igen, de: a tankötelezettségi korhatár leszállítása nem csökkentette a középfokú végzettség megszerzésének esélyét. A korábban felhalmozott évismétlések miatt a lemorzsolódás veszélyének kitett diákok magasabb tankötelezettségi korhatár mellett sem végezték el a középiskolát.

• A tanulmány szerzői szerint ezért az iskolakötelezettséget érdemes lenne a középfokú végzettség megszerzéséhez kötni az életkor helyett. A korhatár emelése (például 16 évről 18 évre) a középfokú végzettség megszerzése nélkül nem elegendő a foglalkoztatási kimenetelek javításához sem.

Mi következik? Az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek száma drasztikusan csökken, és ezek azok, amelyeket az automatizáció fokozatosan ki is vált. Ezzel párhuzamosan a szakképzettséget vagy felsőfokú végzettséget igénylő állások kínálata nő. Az oktatás megtartó szerepe tehát a munkaerő-piaci versenyképesség miatt is egyre fontosabb lenne. 

• A felsőfokú végzettséget szerző 30-34 évesek aránya Magyarországon azonban minimális ingadozást mutat, és megegyezik a tíz évvel ezelőtti 34,1 százalékkal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz iskolakötelezettség korhatárának leszállítása mindenkinek csak ártottAz iskolaelhagyók többsége nem megy el dolgozni, és passzivizálódik, esetleg emellé még gyereket vállal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJavítani nem sikerült a magyar oktatási rendszeren a 2010-es években, csak felforgatniAz elmúlt tíz év magyar kormányai bátran nyúltak a sok sebből vérző magyar oktatási rendszerhez, de nem lett jobb a helyzet, sőt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKeményebb kézzel terelheti a szakképzés felé a diákokat a kormányKevesebb államilag finanszírozott egyetemi hely, nehezített gimnáziumi bejutás lehet a technikumok népszerűsítésének útja az utóbbi napok hírei alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzakmát tanulók ezrei javítottak az egyik legkínosabb hazai statisztikánHosszú idő után végre érdemben csökkent a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ám még mindig jócskán az európai átlag felett áll a mutató.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet fiatalok iskola lemorzsolódás munkaerőpiac NEET fiatalok oktatás szakképzés Olvasson tovább a kategóriában