Egyre nagyobb zavarban van a magyar kiskereskedelem, a nagyobb boltláncok közül idén már több is önkéntesen zárva tart december 24-én (Lidl, Rossmann, MediaMarkt), mások azonban nyitva lesznek (Spar, Tesco, Auchan), és mindkét döntés mögött racionális érvelés áll.

• A zárva tartás mellett főleg az szól, hogy a dolgozók a szeretteik körében tölthessék a szentestét, a nyitva tartás viszont azoknak előnyös, akik még aznap is vásárolni szoktak.

Mi következik: a jogi kezdeményezés a Jobbikhoz köthető, idén már hatodszor adott be a párt törvénymódosítást az ügyben – sikertelenül. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete viszont népszavazást kezdeményezett, és ha november 29-ig nem érkezik ellene kifogás, akkor elkezdhetik gyűjteni a kiíráshoz szükséges 200 ezer aláírást.

• A kormány elaludt a kérdésben, Gulyás Gergely miniszter csak annyit mondott, hogy a munkaszüneti napok számának növelése csökkenti a gazdaság teljesítményét.

Felülnézet: egy 2021-ben közölt átfogó nemzetközi tudományos összehasonlítás szerint az egyszeri évi egynapos munkaszünet átlagosan az egy napra számított érték körülbelül 20 százalékával csökkentheti a GDP-t, de ez is csak rövid távon igaz.

• Erre abból következtetnek a munka szerzői, hogy sok országban megmérték, milyen gazdasági eltéréseket okoz, ha a munkaszüneti napok épp hétvégére esnek, de nem pótolják azokat hétköznapi munkaszünetekkel.
• A tényleges érték függ az ország gazdaságának szerkezetétől is. Az ünnepnap ugyanis sok szektort alig érint, ilyen például a mezőgazdaság, ahol a munka átszervezésével meg lehet oldani a kiesést. Lehetnek kifejezetten nyerő ágazatok, például a vendéglátás vagy a turizmus.
• Komolyabb kiesés a gyártó üzemekben lehet, különösen ott, ahol folyamatos a termelés (mert például az eszközöket nem lehet vagy nem éri meg rövid időre leállítani, majd újraindítani).
• A kiskereskedelem enyhe érintettségére a vasárnapi boltzár időszaka adhatott példát Magyarországon: akkoriban az összforgalom nem csökkent, a fogyasztók más napokon vásároltak be, döntően ugyanazokban a boltokban.

Számokban: a munkaszüneti napok száma és az ország gazdasági teljesítménye között nincs szoros kapcsolat, Liechtensteiben például idén 21 munkaszüneti napot tartanak, a nagyobb államokban 9-16 nap között elég nagy a szórás. A magyar 11 nap átlagosnak mondható, de a 12 is az lenne.

• A háromnapos karácsonyi munkaszünet nem számít ritkaságnak, ez a szokás például Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Izlandon, Lettországban, Litvániában, vagy éppen Szlovákiában. (Frissítés: a cikkben eredetileg Svájcot is ide soroltuk, de miután egy olvasónk jelezte, hogy ez hibás lehet, kivettük.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kiskereskedelmi dolgozók tizede maradhat otthon karácsonykor a boltzár miattKevés dolgozót és boltot érint majd idén a karácsonyi boltzár, de árbevétel alapján népszerűbb kiskereskedelmi egységek zárnak be idén december 24-én.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet december 24 gdp karácsony kiskereskedelem munkaszüneti nap Olvasson tovább a kategóriában