Miközben a magyar oktatási rendszer a diákok romló teljesítményével, tanárhiánnyal, és esélyegyenlőségi gondokkal küzd, a feszes magyar munkaerőpiac nemcsak könnyen felszívja a fiatal diplomásokat, de a tanulással elérhető bérprémium is magas Magyarországon, derül ki egy friss oktatási jelentésből. A magyar szabályozás mégis kiengedi az iskolákból érettségi előtt a diákokat, aminek következtében nálunk nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya az elmúlt 15 évben.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) évente összehasonlítja a 38 tagállam és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét Education at a Glance címmel. Ez az egyik legfontosabb jelentés a fejlett világ oktatási rendszereinek helyzetéről és az országok közötti különbségekről.

A jelentés így nemzetközi kontextusban mutatja meg a magyar oktatási rendszer teljesítményét, és évről-évre számos információval szolgál a magyar oktatási rendszer helyzetéről – azon belül a tanárhiányról, a pedagógusok alulfizetettségéről, az állami és magán szektor egyensúly(talanság)áról, vagy éppen a továbbtanulók munkaerőpiaci helyzetéről. 

A nemrég publikált idei jelentésből ezúttal azokat a megállapításokat és adatsorokat járjuk körbe, amelyek az általános iskola alsó tagozata fölötti szinteken az iskolában maradás és a továbbtanulás esélyeit, a munkaerőpiacon érvényesíthető hasznát mutatják meg Magyarországon.

Több lett az iskolaelhagyó, pedig sok volt 

Magyarországon nőtt az összes OECD ország közül a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya 2005 és 2021 között: az enyhén magas arány mostanra nagyon magas lett mind EU-s, mind OECD-, mind V4-es kontextusban. 

2005-ben a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 8,3 százalék volt, akkor ennél nagyobb volt az arány Portugáliában, Spanyolországban, Dániában, és alacsonyabb például Lettországban, Lengyelországban. 

2021-re viszont felment az arány 13,4 százalékra, ami körülbelül másfélszerese a 6,9 százalékos OECD-átlagnak. Csak Mexikóban, Izlandon, és Kolumbiában nagyobb ez a szám – Svájcban is, de ott a rendszer lehetőséget ad a korai végzésre, ezért azokat is ideveszi a statisztika, akik valójában idő előtt érettségiztek. 

Az OECD-országok többsége ráadásul 15 év alatt csökkentést ért el, tehát sikeresen tudták egyre nagyobb arányban az iskolarendszerben tartani a diákokat érettségéig. Jelentős csökkenést ért el például Dánia, Lettország, Spanyolország, Ausztrália, Franciaország többek között. Szignifikáns növekedés csak Szlovákiában és Magyarországon látható az adatsoron, előbbi országban 1 százalékpontos, Magyarországon több mint 5. Ez egyedülálló jelenség az OECD-országok között. 

Az ok elsősorban a tankötelezettség 2012-ben történt leszállítása 16 évre – akkor a kormány azzal indokolta a döntést, hogy így lehetőséget adtak olyan 16-18 év közötti fiataloknak a munkakezdésre, akik nem tudták volna elvégezni a középiskolát. Több adatsor mutat arra, hogy belőlük közmunkások lettek, lesznek.

Az iskolai lemorzsolódás egy jelentős társadalmi probléma, mivel a korai iskolaelhagyók az iskolát végigjáróknál nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, szegénnyé és nagyobb arányban betegszenek meg.

Nem véletlen, hogy az EU-s oktatási stratégiának is része az adat csökkentése – jelenleg Magyarország még a 2020-as, 8 százalékos EU-céltól is nagyon messze van. 

Kifizetődik a továbbtanulás

Mindeközben az iskolában maradókat, tehát az érettségizetteket, a szakképzésben, illetve az alapszakos vagy főiskolai szinten továbbtanulókat az adatok szerint könnyen felszívja a magyar munkaerőpiac.

A 25-34 év közöttieket nézve rendkívül alacsony az érettségizettek vagy szakképzést végzettek körében a munkanélküliségi ráta: mindössze 3,1 százalék, míg az EU- és az OECD-átlag mintegy 6,5 százalék. A főiskolai, alapszakos végzettségűeknek pedig csak 1,7 százaléka munkanélküli Magyarországon, ennél csak Csehországban találunk alacsonyabb arányt.

Ezzel függ össze az is, hogy Magyarországon a továbbtanulás kifizetődik a munkaerőpiacon: a csak 8 általános végzettek átlagkeresetéhez képest az érettségizettek vagy szakképesített munkások 30 százalékkal keresnek jobban, a főiskolai diplomások már 80 százalékkal. 

Ezek a továbbtanulással járó „bérprémiumok” nagyobbak Magyarországon, mint az EU- és OECD-átlag, a magyar munkaerőpiacnak tehát nagy szüksége van mindenféle képzett munkaerőre, főleg a diplomásokra. 

Mégsem tudja a kormány érdemben növelni a diplomások arányát

Hiába mutatja minden adat, hogy még több képzett munkavállalót is fel tudna szívni a magyar munkaerőpiac, a diplomások aránya Magyarországon mégis viszonylag alacsony. Míg az EU-ban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25-34 éves népességben 42 százalék, addig Magyarországon ez csupán 31,9 százalék, ami a régióban csak a román adatnál magasabb.

A mutató Romániában, Olaszországban és Magyarországon a legrosszabb 25, 29, illetve 32 százalékkal. Ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest. A fenti összefüggést mutatja az is, hogy Magyarországon mennyire keresettek a frissdiplomások: amíg az EU átlagában a diplomájukat kézhez vevő diákok 87,1 százaléka talál munkát, addig Magyarországon 92,2 százalék ez az arány. Csak Máltán és Hollandiában magasabb ez az érték az EU-ban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNehezen lesz ebből felzárkózás, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásbanMagyarország ezen a téren leszakadóban, és a kormány intézkedései inkább csak gerjesztik a folyamatot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAhova születsz, ott is maradsz – a magyar közoktatási rendszer egyik nagy kudarcaA balkáni szint felé csúszó magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája, hogy nem képes kiegyenlítő hatást gyakorolni a társadalmi-gazdasági különbségekre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem csak a diplomások arányát nézve maradt le csúnyán a magyar felsőoktatásEgyre többen mehetnek egyetemre, de a bejutási esélyek egyre egyenlőtlenebbek: a lejtő csak meredekebb lett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet adat munkaerő oecd oktatás oktatáspolitika statisztika tankötelezettség Olvasson tovább a kategóriában