Magyarország GDP-arányosan messze a legtöbbet költötte állami támogatásokra az Európai Unióban 2023-ban – derült ki az Európai Bizottság közelmúltbeli jelentéséből.
Míg az EU-tagországokban az átlagos éves állami támogatás a GDP 1,1 százaléka volt 2023-ban, addig a magyar adat 2,9 százalék, amely így messze a legmagasabb a tagállamok közül. Ez 5,7 milliárd eurót, azaz közel 2200 milliárd forintot tett ki 2023-as árfolyamon. A Magyarország utáni második legmagasabb GDP-arányos értéket Horvátország produkálta, ez azonban 2 százalék alatti, így messze elmarad a magyar szinttől.
Egyedi az is, hogy a támogatás legnagyobb részét hivatalosan az ukrajnai háború miatt, „a gazdaságban bekövetkezett komoly zavarok orvoslása” kategóriában költötte el Magyarország. Csak erre a GDP 1,8 százalékát, 1300 milliárd forint feletti összeget költött a magyar állam egy év alatt. Ahogy a G7 korábban megírta, támogatott például akkumulátorgyárat ebből a pénzből a kormány 2023-ban az EU jóváhagyásával, és 380 milliárd forint ment vállalatok energiatámogatására is.
Bár ilyen részletességű szektorális lebontás nem található az EU által közzétett adatokban, Nagy Márton nemzetgazdasági és Szijjártó Péter külgazdasági miniszter is megerősítette, hogy több év alatt összesen az éves GDP 2 százaléka, 1500 milliárd forint ment akkumulátorgyárak állami támogatására. Pedig tudható, hogy a gazdaság ilyen szintű ipari koncentrációja kockázatos lehet.
A kutatás-fejlesztési, környezetvédelmi és energiatakarékossági kiadások, valamint a halászat és akvakultúra támogatásának terén azonban az utolsó tíz tagállam közé tartozott Magyarország 2023-ban a GDP-arányos kiadások terén, a jóval magasabb összköltés ellenére is.
Már 2022-ben is Magyarország költötte a legtöbbet az EU-tagállamok közül állami támogatásokra GDP-arányosan. Akkor a magyar érték azonban csak 2,1 százalék volt, az EU-s átlag pedig 1,4 százalék. Tehát míg az EU 2022-ről 2023-ra jelentősen, a teljes kiadások negyedével csökkentette ezeket a potenciálisan versenytorzító kiadásait, addig Magyarország ezzel a trenddel szembe menve közel 50 százalékkal emelte azokat.
Azok az összegek minősülnek az állam által nyújtott támogatások, amelyeket az állam kiválasztott cégeknek nyújt az ország költségvetéséből, és így a támogatott előnyre tehet szert a versenytársaival szemben. Az állami támogatás formája lehet közvetlen támogatás, kamatkedvezmény, adókedvezmény, kedvezményes hitel, állami garancia, valamint ölthet egyéb, kevésbé gyakran előforduló formát is (például állami tőkebevonás).
Az EU alapokmánya a belső piacok hatékonysága és a verseny fenntartása érdekében a legtöbb esetben kizárja az állami beavatkozást, ideértve az állami támogatást is, ugyanis az gyakran versenytorzító, csökkentve a gazdasági hatékonyságot. Az EU csak azokban az esetekben engedélyezi az állami támogatást, ha annak teljes pozitív hatása nagyobb, mint a versenytorzításból származó negatív hatás. Ez főként akkor fordulhat elő, ha a támogatás valamilyen piaci kudarcot vagy hatékonytalanságot igyekszik kijavítani.
Az EU által meghatározott kivételek körébe tartozó állami támogatásokat elégséges csak utólag bejelenteni. A kivételek közé nem tartozó állami támogatásokat azonban a tagállamok kötelesek előre bejelenteni; majd azt az Európai Bizottság versenypiaci szempontból megvizsgálja, és akár meg is tilthatja a támogatást, amennyiben az nem felel meg a fenti feltételeknek.
Statisztikai szempontból az EU három kategóriába sorolja be az állami támogatásokat:
Korábban már 2018-ban és 2019-ben is Magyarország vezette a GDP-arányos támogatási statisztikát. 2020-22 között azonban leszorultunk a dobogó első helyéről, részben amiatt, hogy a Coviddal kapcsolatos támogatások aránya nálunk alacsonyabb volt. Ha a Coviddal kapcsolatos különleges állami támogatásokat nem számítanánk, akkor 2021-ben is Magyarország lett volna az EU-ban az első.
Magyarország 2023-ban az ukrajnai háború okozta gazdasági helyzet kapcsán adott állami támogatásokra a GDP 1,8 százalékát költötte. A következő legmagasabb arányt Horvátország érte el, ahol 0,74 százalék volt a támogatás mértéke – a magyar támogatásnak kevesebb, mint fele. Az EU-s átlag ezen a területen 0,23 százalék volt, ami a magyar támogatásnak alig több, mint tizede.
Bár Magyarország valóban közel van a háború sújtotta Ukrajnához, 2022-ben még csak a GDP 0,2 százalékát költöttük az ukrajnai veszélyhelyzethez kapcsolódó hazai állami támogatásokra, ami még az azévi EU-s átlag alatt maradt, így az ide könyvelt tételek száma nagyot ugrott 2022-ről 2023-ra.
Magyarország egyébként az állami támogatások nagyobb részét közvetlen támogatás formájában nyújtotta (nem pedig kamattámogatásként vagy más pénzügyi eszközként), az ukrajnai veszélyhelyzethez kapcsolódó támogatásoknak pedig 2022-ben a 100 százalékát, 2023-ban túlnyomó többségét szintén közvetlen támogatásként folyósította.
Összességében elmondható, hogy míg az Európai Unió a Covid-válság lecsengesével inkább csökkentette az állami támogatások arányát – melyek esetében mindig fennáll a piactorzítás veszélye -, addig Magyarország ezzel a trenddel szembe menve növeli ezeket a kiadásokat. Ezek jelentős része mehetett akkumulátogyárak támogatására.
Magyarország kiugró állami támogatási arányának oka részben az ukrajnai háború gazdasági hatásaira adott válasz, de az adatok alapján egyes célzott támogatások, például a kutatás-fejlesztés és a környezetvédelem elmaradtak az uniós átlagtól. Kutatás-fejlesztésre kevesebb jutott GDP-arányosan, mint az uniós átlag fele, pedig ezek a ráfordítások hosszú távon javíthatnák az ország versenyképességét.
Adat
Fontos